„Debrecenben a századfordulón 10-12 jelentősebb kávéház működött, főleg a Piacz utcára és környékére csoportosulva. Néhányuk – vagy utódjuk – a mai napig megtalálható. Az Arany Bika már ekkor is a város legnagyobb szállodája volt, a kávéház mellett több étterem is várta itt a vendégeket, s itt volt a város legnagyobb bál- és koncertterme. Az Angol Királynő, „a helybéli és vidéki intelligenczia találkozó helye" a mai Csokonai étterem helyiségeiben működött. A Hungária kávéház, a későbbi Hungária étterem a mai McDonald' s helyén állt.”

Magyarországra a kávé – úgyis, mint feketeleves – az oszmán-török seregekkel érkezett. (Ők pedig állítólag egy Kemal Eddin nevű adeai muftinak köszönhetik, aki perzsiai útjáról hozta magával a XV. sz. végén, elunván, hogy dervisei rendre végigbóbiskolják a hajnali imákat.) A kávé útja hazánkon átvezetett Bécsbe, ahol a XVI. sz. végére sorra nyíltak a kávéfőző és -kimérő házak (Kaffeschank).

Csakhamar Pest-Budán is elterjedtek a kávémérések, s komoly küzdelem bontakozott ki a céhbe tömörült kávésok és az olcsó, piaci-külvárosi, utcán át áruló kávéfőzések, a „kávésnénőkék" között. A városházához intézett panaszos beadványok szerint a nénikék „szurtos kanyháikban főzött, maszatos kotyvalékot" mérnek kávé gyanánt a vendégeknek, s ezzel aláássák a kávés szakma tisztes hírnevét. Annyit mindenesetre sikerült elérniük, hogy csak céhbéli kávésoknak lehetett babkávéból főzni, a nénikéknek maradt a fügekávé és a cikória. Nem ismeretes, befolyásolta-e ez a kotyvalékok minőségét.

A múlt században a kávémérésekben már nemcsak feketéhez lehetett jutni, hanem egyéb mulatságokban is része lehetett a vendégeknek, ami elsősorban szerencsejátékokat, kártyát, biliárdot jelentett. Újságot először a budai Fortunában tartottak.

A kávémérések az 1800-as évek elején egyre hangzatosabb neveket kezdtek ölteni, „kávétermek", „nagykávécsarnokok" nyíltak, mígnem általánossá vált a „kávéház" elnevezés. Kialakulnak az egyes kávéházak jellegzetes arculatai, törzsközönsége.

Debrecenben a századfordulón 10-12 jelentősebb kávéház működött, főleg a Piacz utcára és környékére csoportosulva. Néhányuk – vagy utódjuk – a mai napig megtalálható. Az Arany Bika már ekkor is a város legnagyobb szállodája volt, a kávéház mellett több étterem is várta itt a vendégeket, s itt volt a város legnagyobb bál- és koncertterme. Az Angol Királynő, „a helybéli és vidéki intelligenczia találkozó helye" a mai Csokonai étterem helyiségeiben működött. A Hungária kávéház, a későbbi Hungária étterem a mai McDonald' s helyén állt.

Ebédek és vacsorák lezáró mozzanataként, desszert után szerepel már a múlt századbeli étlapokon. Közreadjuk a feketekéve elkészítésére vonatkozó útmutatást Sz. Hilaira Jozéfa: Képes pesti szakácskönyvéből (1876), s azt is eláruljuk, hogy hagyományos és egyéb mosóporok nélkül sínylődő eleink milyen praktikákkal távolították el a kávéfoltokat az abroszból, vagy – rosszabb esetben – a nadrágból.

Kávét a századfordulón még szigorúan csak fűszer- és gyarmatáru kereskedőknél lehetett vásárolni. Debrecenben az első, fűszerüzletet 1785-ben alapította Rickl József Zelmos a „Török Császárhoz" címezve, s ő vetette meg az alapjait a későbbi Konstek-féle fűszerkereskedésnek.

A boltokban nyersen, zsákokban állt a kávé, általában csak közvetlenül felhasználás előtt pörkölték meg. Erre fel voltak készülve a háztartások, de később mind inkább elterjedt a darálás és a pörkölés, mint bolti szolgáltatás. A tízes években mind több cégéren hirdetik az „elektromos pörkölő-berendezést", mint az üzlet specialitását.

Régi kávédarálót mindenki látott, sokunknak van is otthon. Ha még nem próbálták volna: nehéz tekerni és durvára darál. Ha ezzel kellene reggelente küzdeni a konyhában, nyilván visszaesne a kávéfogyasztás. De azért volt benne valami, ami a mai vákuumszelepelt aromacsodákból hiányzik...

       Kép: Debrecen Hotel Angol királynő / étterem - profila.hu

      Következik: Az igazi feketeleves – az espresso

(2011-10-13)