Elég a gyorséttermi reklámokból! - megdöbbentő kutatási eredmények
Nem csak külföldön, hazánkban is óriási gondot jelent a gyermekek elhízottsága. A szülők tanácstalanok, nem tudják, mit tegyenek.
Nem úgy a marketingesek:
ők szándékosan akkor vetítik az egészségtelen ételek hirdetéseit, amikor a gyerekek nagy valószínűséggel a tv előtt ülnek. Ideje lenne felvenni a harcot a reklámok ellen, mondják a szakértők.
2009 tavaszán megdöbbentő kutatási eredmények láttak napvilágot. Ausztrália, Ázsia, Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Észak-Amerika és Dél-Amerika közreműködésével, összesen 11 ország kutatási eredményeit összegezték, melynek eredménye egészen elképesztő.
Németország és az Egyesült Államok vezeti a sort, ahol az egészségtelennek számító ételek (gyorséttermi fogások, édességek, chipsek, stb.) „csábító” hirdetéseinek 90%-át akkor vetítik, amikor a gyerekek a legnagyobb valószínűséggel a televízió előtt ülnek. Nagy Britanniában és Ausztráliában „mindössze” 50% ez az arány.
Helyén van az esze a marketingeseknek, hiszen a legnagyszerűbb célközönséget próbálják megnyerni maguknak. A fiatalok amellett, hogy mozgásszegény életmódot élnek (folyton a tv vagy a számítógép előtt ülnek), még arra is be 
lettek „programozva”, hogy egészségtelen, gyorséttermi kajákat egyenek.
Így persze nem meglepő az adat, hogy világszerte kb. 177 millió 18 év alatt tinédzser és gyermek minősül orvosilag túlsúlyosnak vagy elhízottnak. Ennek persze komoly egészségügyi következményei vannak: nő a szívinfarktus és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának veszélye.
Ennél is megdöbbentőbb a tény, miszerint 22 millió túlsúlyos gyermeket tartanak számon, akik 5 év alattiak. Pedig az ilyen fiatal gyermekek táplálkozásáért elvileg még a szülő lenne a felelős…
Az idősebb korosztály már évente 4000-6000 db ételreklámot néz meg, amiből 2000-4000 db egyértelműen egészségtelen terméket népszerűsít.
A szakértők próbálnak minden tőlük telhetőt megtenni, de semmi változás nincs a reklámpiacon. Azt hiszem, ekkor kellene a szülőknek és az iskoláknak közösen lépniük, hogy ez a tendencia ne növekedhessen tovább.
|
Elfogadták a "Chips adót" Az Országgyűlés elfogadta a népegészségügyi termékadóról, közismertebb nevén a chips adóról szóló törvényt. A döntés fő oka a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban is rendkívül rossz egészségi állapota – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóiroda. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a népegészségügyi termékdíj bevezetésének egyik hasznos hozadéka a magyar gyümölcstermelés fellendülése lesz. Az egészséges táplálkozási szokások támogatása a hazai mezőgazdasági termékeknek kedvez, segíti a helyi termelés és az élelmiszerbiztonság megerősítését. Az új adónemet 2011. szeptember 1-jével öt termékcsoportra vetik ki, ezeknél a termékdíj mértéke: a megengedettnél több cukrot tartalmazó üdítőitaloknál literenként 5, energiaitaloknál viszont – ahol a koffeintartalom a mérték - ugyanezen mennyiségnél 250 forint. Az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében kilogrammonként 100 forint, sós snackeknél és az ételízesítőknél 200 forint a termékdíj. A termékadóból szeptemberre, illetve a harmadik negyedévre 566,6 millió forintot vallottak be az adóalanyok. A kormány 2011-re ötmilliárd, 2012-re 20–30 milliárd forint bevételt vár el. |
Sajnálatos módon hazánk sem panaszkodhat.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint a kalóriatöbblet miatt elhízott, 0-18 éves gyermekek száma:
1999-ben: 31 495 fő,
2001-ben: 35 928 fő,
2003-ban: 42 028 fő,
2005-ben: 50 094 fő.
Láthatjuk, hogy a számok egyre nőnek, és valószínűleg nem mostanában fognak megtorpanni. Magyarországon a 2005-ös felmérés szerint az 50 094 érintett gyermek közül 25 562 az 5-14 éves korosztály tagja.
Az Egészségügyi Minisztérium által 2005-ben megalapított „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzetközi Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program így fogalmazza meg a probléma lényegét:
„A fejlett világban (így hazánkban is) a gyermekek mind nagyobb arányát érinti (a túlsúly és az elhízás), prevalenciáját (összes esetszám) életkortól és nemtől függően 5-15% közé becsülik.
Bizonyított, hogy a kövér serdülőkből nagy valószínűséggel lesz kövér felnőtt, az elhízásnak minden súlyos egészségügyi (és egyéni szociális) következményével együtt. Így a gyermekkori kövérség is joggal sorolható a népegészségügyi problémák közé.”
kapcsolódó cikkek
